Szalóki Szilvia, Szegedi-Hallgató Emese, SZTE BTK Pszichológiai Intézet
A jelenlegi kutatás célzottan annak vizsgálatára irányult, hogy a Scheele által „fotóolvasásként” jegyzett technikának van-e ténylegesen mérhető, teljesítményben megnyilvánuló hatása. A fotóolvasás során a személyek egy speciális nézési fókusz („fotófókusz”) segítségével a szöveg mögé fókuszálva dolgozzák fel a bemutatott információt. Azonban így a fotóolvasott információ nem kerül tudatos feldolgozásra. Feltételezésünk szerint, amennyiben valóban történik tudat alatti feldolgozás a fotóolvasás során, emlékezeti rendszereinkről való jelenlegi tudásunk alapján annak hátterében kizárólag az ún. előfeszítési jelenség állhat. Az előfeszítési jelenség vizsgálatára klasszikusan leggyakrabban alkalmazott módszert, a szótöredék és szótő kiegészítés feladatot választottuk a fotóolvasás előfeszítési hatásának vizsgálatára. Több eredményünk is abba az irányba mutat, hogy a fotóolvasás valóban fejt ki előfeszítési hatást, ami mind a szavakra adott helyes válaszok arányaiban, mind a személyek teljesítményében tetten érhető és konzisztens hatás. Az előfeszítési hatás fennállását támogatja továbbá a korábbi előfeszítéssel kapcsolatos vizsgálatok során többször megfigyelt és leírt előfeszítés-szógyakoriság kölcsönhatás megjelenése is. A várttal ellentétben a fotóolvasás teljesítményt serkentő hatása minden esetben a második napra növekedni látszik, vagy akkor jelenik meg először. A jelenlegi kutatás jelentős abból a szempontból, hogy a „Villámolvasás” módszerének két évtizedes fennállása óta nem született tudományos igényű kutatás a fotóolvasás működésével kapcsolatban. Továbbá az előfeszítési jelenség irodalmában egyáltalán nem született olyan kutatás, ahol egyszerre 88 szó kerül nem foválisan, nem figyelt módon 4 másodperc alatt bemutatásra. A korábbi kutatási eredményeket figyelembe véve meglepő és új eredmény, hogy ilyen körülmények között is jelen van kimutatható előfeszítési hatás.
Kulcsszavak: fotóolvasás, előfeszítés, szótöredék/szótő kiegészítés, emlékezet
[hr/]
English abstract
Szilvia Szalóki, Emese Szegedi-Hallgató
Szeged University, Department of Psychology
To our knowledge, priming is the only cognitive mechanism that could explain performance gains associated with the technique called „photoreading”, described by Paul R. Scheele. According to him, this method allows for the unconscious processing of 25.000 words per second, which in turn helps in the subsequent concious processing of the photoread content. According to proponents of the method, this improvement is more pronounced 24 hours after photoreading. We tested whether priming effects are measureable when 44 words are presented simultanously (unlike in most priming experiments when only one word is primed in a trial). Participants had to photoread 2×44 words presented periferally on the screen, while visually focusing behind the center of the screen, thus not consiously perceiving any of the words. After photoreading, participants had to complete word stems and word fragments. Half of the trials contained stems/fragments that could be completed to a word previously presented during photoreading, while the other half of the stems/fragments could only be completed to words previously not presented. The critical measure was whether participants completed more words correctly if they were primed during photoreading, and also whether the correct guesses came faster when completing words that were primed previously. Our results showed that a small but systematic gain was associated with photoreading, and an interaction with word frequency was also present, which is typical in stem/fragment completion tasks. In accordance with the technique of photoreading, these effects can be seen only after a 24 hours delay. Our results also show that priming is possible even when 44 words are presented simultenously and none of them is conciously perceived.