Arató Nikolett
PTE-BTK Pszichológia Intézet
Két, egymással összefüggő kutatáson keresztül az interneten zajló zaklatások jelenségét vizsgáltam középiskolások körében. Az első vizsgálatomban, amelyben 93, 12 és 16 év közötti gimnazista diák vett részt, arra voltam kíváncsi, hogy az érzelmi intelligencia, a magányosság, és a machiavellizmus milyen kapcsolatban állnak az internetes zaklatással. A machiavellizmust, a magányosságot és az internetes zaklatást kérdőívek segítségével mértem fel, míg az érzelmi intelligenciát egy képességalapú teszt segítségével vizsgáltam. Az eredmények szerint a machiavellizmus pozitív kapcsolatban állt a zaklatóvá válással, míg az érzelmi intelligencia negatív kapcsolatot mutat mind az áldozattá, mind a zaklatóvá válással. A magányosság nem befolyásolta egyik szerepet sem. A második kutatásban, amelyben 73, 14- és 18 év közötti gimnazista diák vett részt, a Facebook és az ott megjelenő internetes zaklatás került a vizsgálat középpontjába. Szimulációs kísérletet végeztem, amelyben internetes zaklatás és pro-szociális szituációkat használtam fel, ezt a machiavellizmus és az internetes zaklatásra vonatkozó kérdőívek egészítették ki. Az eredmények szerint a magas machiavellizmus pontszámmal rendelkezők inkább zaklatnak az interneten, és stratégiaként a hozzászólásokat alkalmazzák. Azok, akik segítenek az áldozatokon, gyakran maguk is áldozatok, de a verbálisan zaklatottak hajlanak arra, hogy inkább bántalmazóként reagáljanak, ha bántalmazó szituációt tapasztalnak másoknál. Összességében elmondható, hogy az internetes zaklatás esetén az áldozat és zaklató szerepei nehezen választhatóak el, a machiavellizmus személyiségvonással rendelkezők pedig az internetes zaklatást eszközként használják a manipulációhoz, szociális hálójuk növelése érdekében. Az eredmények arra figyelmeztetnek, hogy fontos lenne prevenciós, intervenciós programokat indítani a középiskolások körében.
Kulcsszavak: internetes zaklatás, machiavellizmus, érzelmi intelligencia, magányosság, Facebook
[hr/]
English abstract
Cyberbullying and machiavellism. What is the difference between perpetrators and victims?
Nikolett Arató, University of Pécs, Department of Psychology
This research focused on cyberbullying among high school students. In the first study I explored how cyberbullying is related to emotional intelligence, loneliness, and machiavellianism. 93 students participated; they were 12-16 years old. I used questionnaires to explore machiavellianism, loneliness and cyberbullying, and an ability-based test to measure emotional intelligence. The results showed that machiavellianism has a positive correlation with being a perpetrator, whereas emotional intelligence has a negative correlation with both cyber-victimization and cyberbullying. Loneliness has association with neither roles. The second study placed Facebook and its association with cyberbullying at center. 124 high school students participated; they were 14-18 years old. I created Facebook situations involving cyberbullying, as well as prosocial behaviors, as a pilot method. In addition, the participants filled out questionnaires about machiavellianism and cyberbullying. Results showed that those who got higher scores on machiavellianism tended to act as bullies on the Internet and they used comments as strategies. Those who helped the victims were usually cyber-victims themselves. On the other hand, those who were victims of verbal cyberbullying tended to react as bullies in the fictitious situations. I conclude that in cyberbullying the roles of perpetrator and victim cannot be clearly defined, and that machiavellians use cyberbullying as a tool to increase their social network. Prevention programs should be organized in high-schools related to cyberbullying.
Keywords: cyberbullying, machiavellianism, emotional intelligence, loneliness, Facebook