Borbás Brigitta
ELTE PPK Pszichológiai Intézet
A gyermekek érzelmek megértésére vonatkozó képessége elengedhetetlen társas kapcsolataik kialakításához és fenntartásához, hiányosságai pedig akár különféle externalizáló, és érzelemszabályozási problémákat is előrevetíthetnek. Habár a téma fontosságát felismerve számos kutatás készült, az alkalmazott mérőeszközök viszont sokszor csak az érzelmek arckifejezések, vagy szituációk alapján történő felcímkézére irányultak. Ezek a tesztek az érzelemmegértési képességek széles skálájából az alapérzelmek felismerését és bejóslását helyezik középpontba, a másodlagos, társas szempontból még nagyobb fontosságú érzelmeket pedig sokszor teljesen figyelmen kívül hagyják. Az utóbbi évek kutatásai azt mutatják, hogy célszerű lenne mind az alap-, mind az alkalmazott kutatások során az érzelemmegértésről a tudatelmélettel összhangban gondolkodni. Ugyanis a legújabb eredmények szerint a tudatelméleti képességnek külön kognitív, valamint affektív alkomponense is létezik, az utóbbi pedig lényegében az érzelmek megértését foglalja magába. A szakirodalmi összefoglaló tanulmányom célja mindezek alapján az, hogy az érzelmek megértéséhez tartozó képességekről, azok fejlődési folyamatáról, mérési lehetőségeiről és a tudatelmélettel való kapcsolatáról áttekintést nyújtsak, különös figyelemmel a másodlagos érzelmek kérdéskörére, majd a már meglévő mérőeszközök integrálására is javaslatot tegyek.
Kulcsszavak: érzelemmegértés, kognitív és affektív tudatelmélet, másodlagos érzelmek, Tudatelméleti Fejlődési Skála
[hr/]
English abstract
The development of children’s understanding of emotions and its measurement possibilities in the light of theory of mind. A literature review
Children’s understanding of emotions is crucial in establishment and maintenance and of their relationships. Deficits in this area can even predict various externalizing and emotion regulation problems (e.g. Cook, Greenberg és Kusché, 1994). Although the relevance of the topic has been recognized and researched, most of the applied measurements required children to label feelings based on facial expressions or situations (e.g. Dunn és Cutting, 2001). These tests only measure the recognition of basic emotions, while they ignore the socially more important secondary emotions. Moreover, research in recent years has shown that it would be advisable to think about the understanding of emotions in accordance with theory of mind, both in basic and in applied research. According to the newest findings, theory of mind has two distinct sub-components: the cognitive and the affective, and the latter includes the understanding of emotions (e.g. Shamay-Tsoory és Aharon-Peretz, 2007). This review aims to present an overview of the current literature regarding the abilities of emotion understanding, its developmental processes, and measuring possibilities, with particular attention to the secondary emotions. The review also provides suggestions for the integration of the currently available measurements.
Key words: emotion understanding, cognitive and affective theory of mind, secondary emotions, Theory of Mind Scale