A KÖZÖSSÉGI MÉDIA HATÁSA AZ EVÉSZAVAROKRA ÉS A KAPCSOLÓDÓ TESTKÉPZAVARRA
Németh Gerda
SZTE BTK Pszichológia Intézet
A kutatási eredmények azt mutatják, hogy az evészavarok kialakulásában fontos szerepet játszanak a biológiai, pszichológiai és szociokulturális tényezők. A társadalmi hatások egyik legkiemelkedőbb területe a média, ahol nagy hangsúly helyeződik a testsúlyra, testalakra és általánosságba véve a külsőre. Kutatásom célja az volt, hogy feltérképezzem a közösségimédia-használat és az evészavarok közötti kapcsolatot, különös tekintettel az evészavarok egyik magtünetére, a testképzavarra. A kutatás online térben zajlott egy ott elérhető, hozzáférés alapú kérdőívcsomag segítségével, melyet bárki kitölthetett, aki betöltötte 18. életévét. Összesen 122 fő vett részt a kutatásban (33,6% férfi, 66,4% nő). A kutatásban a legfiatalabb kitöltő 18 éves, míg a legidősebb 73 éves (M = 30,72, SD = 11,38) volt. A kérdőívcsomag tartalmazta többek között a Bergen Közösségimédia-Függőségi Kérdőívet, Evési Zavar Kérdőívet, SCOFF Kérdőívet, Testi Attitűdök Tesztjét, Vonzóságról Alkotott Hiedelmek Skála átdolgozott változatát és az 5 tételes WHO Jól-lét Kérdőívet, továbbá demográfiai kérdéseket. Eredményeim alapján a közösségimédia-használatnak direkt és indirekt hatása volt mind az evészavarra, mind a testképzavarra utaló tünetekre. Ugyanakkor az életkor nem mutatott kapcsolatot a két említett változóval, továbbá a nemek esetében is csak részben sikerült igazolni a hipotézisem, ugyanis bár az evészavarra utaló tünetek nem feltétlen jelennek meg jobban nőknél, az evészavarra utaló rizikótényezők igen. Az eredményeimből arra következtethetünk, hogy bár számos tényező hat az evészavarok és a testképzavar kialakulására, ezek közül a közösségimédia- használat kiemelkedő rizikótényező lehet, ennek vizsgálata elengedhetetlen a prevenció és a kezelések hatékony fejlesztéséhez és kialakításához.
Kulcsszavak: evészavar, testképzavar, közösségimédia-használat, rizikótényezők